A történet szerint:
Gonosz Klón időutazik, és közben világfájdalma van. Röviden ennyi.
Maga a fic is rövid.
Maga a fic is rövid.
× Hellóka, újra itt.
Tudom, nem ezt ígértem, úgy értve, nagyon nem, és ez sem egy világmegváltó Háború és béke-szintű szösz lesz, mert hát benne is van a nevében, hogy szösz, de higgyétek el, ennek a kis izének én örülök jelenleg a legjobban.
Amit tudni kell róla, hogy az ihlető képet - oldalt látható, a teljes az alsó linken elérhető - Jávor, imádatos lélekgazdim találta, és így 350 szó erejéig arcon csapott az ihlet.
Zeneajánló, mert erre írtam, csak ennyire vagyunk depresszívek mostanában: ♫♫♫
Ui.: Rrrrrrengeteg headcanont találtunk ki itt a klónbandának az előbb említett Mooseval az utóbbi pár hétben, ebből talán az egyik legenyhébb olvasható a ficben, mégpedig, hogy Klón dohányzik.
Jézusom, micsoda meglepetés, mindenki fusson.
Ja, és a cím is Jávorunk ötlete volt, szóval őt lincseljétek meg.
Tudom, nem ezt ígértem, úgy értve, nagyon nem, és ez sem egy világmegváltó Háború és béke-szintű szösz lesz, mert hát benne is van a nevében, hogy szösz, de higgyétek el, ennek a kis izének én örülök jelenleg a legjobban.
Amit tudni kell róla, hogy az ihlető képet - oldalt látható, a teljes az alsó linken elérhető - Jávor, imádatos lélekgazdim találta, és így 350 szó erejéig arcon csapott az ihlet.
Zeneajánló, mert erre írtam, csak ennyire vagyunk depresszívek mostanában: ♫♫♫
Ui.: Rrrrrrengeteg headcanont találtunk ki itt a klónbandának az előbb említett Mooseval az utóbbi pár hétben, ebből talán az egyik legenyhébb olvasható a ficben, mégpedig, hogy Klón dohányzik.
Jézusom, micsoda meglepetés, mindenki fusson.
Ja, és a cím is Jávorunk ötlete volt, szóval őt lincseljétek meg.
kép forrása: Pinterest
×××
Jumpscare
Az év… Hagyjuk. Számolja még egyáltalán valaki?
Klón imbolyogva, összevissza dobogó szívvel sétál a lepusztult felhőkarcoló tetején a peremhez. Mély levegő, de köhögve nyeldekli csak a port, így pár próba után hagyja is a francba.
A magasban sírva süvít a hűvös szél, és Klón libabőrözve húzza össze magán a bőrdzsekijét.
Jobb oldalt valamikor helikopterleszálló lehetett, még látja a felfestések maradékát, ahogy a betonra telepszik, és lelógatja lábát a füstölgő mélységbe.
Klón imbolyogva, összevissza dobogó szívvel sétál a lepusztult felhőkarcoló tetején a peremhez. Mély levegő, de köhögve nyeldekli csak a port, így pár próba után hagyja is a francba.
A magasban sírva süvít a hűvös szél, és Klón libabőrözve húzza össze magán a bőrdzsekijét.
Jobb oldalt valamikor helikopterleszálló lehetett, még látja a felfestések maradékát, ahogy a betonra telepszik, és lelógatja lábát a füstölgő mélységbe.
Látjátok, feleim, mik vagyunk. Vagy
valami ilyesmi.
A helyszín Los
Angeles, szigorúan múltidőben.
A megmaradt
épületcsonkokból legalábbis erre következtet.
Még
emlékszik a szikrázó városra, csillogó üvegfalakkal, égbenyúló irodaházakkal, a
klisés pálmafákkal, és íme, ez maradt belőle.
Por és hamu.
Na, Szirmai, hol van ilyenkor az a sokat
emlegetett optimizmusod?
A
szívverése lassan felveszi a normál tempót.
Ha tudná az
eseményt, ez és ez történt, ez vezetett ideáig, esetleg meg is hatná,
amit lát. De az ilyen feleslegesnek vélt információkat sose osztják
meg vele, vagyis egyelőre nem.
Ő mindig
csak a következményeket látja, ezekről jelent, az aktuális helyzetről, amikor a
világ épp összeomlott.
Mondjuk a jövőképeknél – van belőle egy pár – mindig elképzeli a híradók és a lapok ostoba
szalagcímeit, katasztrófa, tragédia,
whatever, és sose tudja elnyomni magában a félmosolyát, ami talán gúnyos,
talán keserű.
Senki sem
maradt, hogy erről meséljen, vagy ha mégis, ugyan kinek tudna?
Srácok, élünk és meghalunk, kár ezen sírni.
Azon kapja
magát, hogy jól esne neki egy cigaretta.
Furcsa
dolog, de igazából nyugisan ellenne itt, füstölögne együtt a látképpel, szidná
az emberiséget önmagával együtt, bár nem, önmagát mégsem.
Klón
mosolya végigfeszül az arcán, túl éles.
Végül is ő
nem létezik.
Nincs neve,
a teste… HAHAHA.
A
nyilvántartásokban nem szerepel, család, barátok, egy rossz vicc mind.
Szóval nem
létezik, így nem tartozik az embe…
Shit.
Megrázza a
fejét, majd felpattan.
Ezen ponton
érzi általában, hogy ideje tovább mennie.
Még egy
utolsó pillantásra méltatja a haldokló tájat, lassan elhátrál az épület
szélétől.
Megáll, szünetnyi
levegővétel, és mielőtt habozni tudna, nekifut.
Ugrás.
Egy
megszokott gondolat cikázik az agyában, ahogy a levegőt hasítja:
Élünk? Meghalunk? Új jövő, vagy betonplaccs?
Néha önmagát is megijeszti, mennyire nem érdekli
már.
Imádtam te csíra. Igen, hívhatlak így, mert szégyellje el magát kisasszony, amiért ennyi ideig nem jelentkezett eme nemes szórakoztatóipar falai között. Bizony. A jövőben igyekezzék többet idetolni pofikáját. Bizony.
VálaszTörlésAmúgy imádom a greg idézeteket :D Annyira cuncu ♥ Na de többet-többet. Addikció!
UTÁLLAK!!!!
VálaszTörlésAzt hiszem ennél lelkesebben és vidámabban még nem mondtam senkinek ezt a szót. Márpedig ebbe beletartozik a jávorom is, akinek feletébb gyakran és őszintén mondogatom.
Úristen, posztapokaliptikus szenvedés Klónnal, úristen, a dal, eznekemmárscifi, iiiiiiiiiiiiii!!!!
Amúgy... lehet nem kéne ennyire vidámnak lennem egy ennyire nyomasztó ficinél, mi?
NEm érdekel! :D
Imádtam, az egészet, a pusztulatot, a minden-mindegy felfogást, az egész reménytelenséget, hát gyere ide, hadd szorongassalak meg! *-----*
Úristen hát ez tündöklően nyomasztó, alig várom, hogy ezt majd nagyobb méretekben is viszontlássam, nekem kell, ahogy te posztapokaliptikus helyekre kalauzolsz minket.
És Klón, uhuhuhnnnyú, dohányzik, de hát még azt is rohadt lazán teszi, és az egészet láttam magam előtt, mindent, és belémfagyott a vér, ahogy ugrik, és hogy nem tudjuk mi lesz. és megvan.
Emiatt az izgalom miatt vagyok én ennyire felpörögve! Az adrenalint remekül sikerült felpumpálnod bennem, szóval most senyvedj te is. Igazából tényleg nem számít, hogy mi történt, mert itt maga az ugrás - és a kicseszettül eszméletlen volt nagyváros - a lényeg. Nem is igazán reménytelen helyzet ez, mert már jóval túlmutat azon, egyszerűen csak itt van valami, ami véget ér, és nincs is tovább, és akkor már miért ne? Hiszen úgysem számít.
Gyönyörű.
"Srácok, élünk és meghalunk, kár ezen sírni." Azt hiszem ez az egésznek a kvintesszenciája számomra :333 Ennyi. Ezt véssétek a sirkövemre, ha lesz sírkövem, kösszenpusszan.
Köszönöm, hogy olvashattam!
U.I.: Le. Fogom. Rágni. A. Füled.
Kibaszottul jól állna neked a 12 Monkeys stílusa.
Tudod, amikor olvastam, hogy Turbékolón új bejegyzés van jó hangosan felröhögtem, gondoltam ez csak egy vicc. Aztán pislogtam egyet-kettőt és rájöttem, hogy na basszus ez a szmötyi tényleg írt valamit, amit hajlandó megosztani velünk Ő szmötyisége. Tulajdonképpen mi volt ez a "nem posztolunk trololoo" dolog? Mindenki nagyon, nagyon utál remélem tudod. /fíl máj láv/
VálaszTörlésNo de a szösszenethez visszatérve, mert az volt, egy szemtelenül rövid szösz amit te mertél így elénk rettyintetti, mondva, "há nem ölég ez nekik, hisz nem rég volt valami, minek hosszabbat hozni." /ha nem érezted volna picikét mérges vagyok rád, szmötyi./ Jó eddig csak szidtalak most téjünk rá arra a részre, hogy IMÁDOM. Gonosz klón az all-time-favorite, és ez a szösz annyira Gonosz klónos volt, hogy NYAMM. Hullalaza, "letojom" stílusban, életfilozófiával és jó sok realizmussal megspékelve. Ajj ölelném össze-vissza ezt a novellát ha lehetséges lenne, úgy megcsókolgatnám mint nyugodjék nagyikám szokott engem, aztán megdögönyözném a pofiját és utasítanám egy hajvágásra. /nem tudom, hogy jutottam eddig, sajnálom/ Szóval imádtam, egyszerűen csak imádtam... és nem akartam ezt a szót használni, de AHW. AHWWWWWWW.
Szmötyit üdvözli:
Egyik türelmetlen olvasója, aki már nagyon, nagyon akarja azta BillGreg novellát.
BÁJ.
VAN
VálaszTörlésFRISS
VAN
FRISS
Nyolc kőkemény hónapja vártam, hogy a blogspot meglepjen egy friss Turbékoló bejegyzéssel (ami fic), és VÉGRE. Megéltük ezt is. Most ha megengeded, kiengedem az egomán énemet és neon nyilakkal mutogatok magamra, hogy gyerekek ezt nem tudom mikor kaptuk volna meg, ha én nem kezdem el a lelkiismeretemet rajzokkal bombázni még az tudatlan augusztus közepén. (Akkor még senki se sejtette mit hoz ez az ősz. HÁH. Ez egy másik történet témája lesz)
Oké, az első reakcióhullámot megkaptad még amikor chaten átküldted nekem. Ha nem lett volna ott a falat festő bácsika, szerintem tényleg felsikoltottam volna, de helyette csak nyikogtam egyet és toporzékoltam a sötét parkolóban.
A soraidat ugyanolyan szerelmes áhítattal iszom; imádom a lazaságát és futó gondolat jellegű könnyedségét, van benne angol, van benne szleng de nem felejti el néhol megcsillogtatni az irodalmi szépségét is egy-egy lírai szóhasználattal. Muszáj elismételnem, de én tényleg erre vártam, hogy végre ismeretlen sorokon ömlenghessek úgy, mint az eddigieken. Sokszor mondjuk, hogy amiatt nem idézek, mert akkor itt állna kb az egész történet, de én most tényleg amiatt akarom elkerülni az idézést, mert még bele se fogtam a konkrét lereagálásba és MÁR ÍGY IS a történet több mint felének megfelelő mennyiségű karakterszámot üt meg a hozzászólásom, és kb két mondatonként tudnék kihúzni egyet, hogy Ú, basszus, ezt hogy szeretem. (Megj.: most jön a csavar – hosszabb lett mint a fic. Bumm.)
Na de hát maga a történet. A kis kikapott villanás Klón cikázó életmódjából is úgy meg tudta szorongatni a szívemet és szerintem picit libabőrös is lettem az ugrásnál. (Azt most hagyjuk, hogy most, mikor el tudtam zenével is olvasni, azóta is ismétlésen megy és csönden éneklem az énekessel együtt.) Ha már zene. A fici visszaadta a zenét. Bezony – újraolvasáskor éreztem, sejtettem, melyik sor melyik versszaknál jöhetett, olyan természetesen simul a dal a szavaidhoz, éreztem a lüktetését Klón gondolataiban, és amikor ugrik – akkor van a kivárás a zenében is. Á, hagyj, minek nekem film meg videó, én már így egy komplett, leforgatott, mesteri operatőri munkával ellátott jelenetet látok a lelki szemeim előtt. Írj még, mondtam már?
ÉS ERRŐL A GYEREKRŐL ANNYIRA ÜVÖLT, HOGY A TOTÁLIS KÁOSZ TESZI KI AZ ELMÉJÉT ÉS MENNYIRE MAGÁRA UTALT. Abba külön szerelmes vagyok, ahogyan belegondol, milyen remekül elfüstölögne ő ott LA omladozó romjai felett, és amint elkezdene eszerint cselekedni, belényilall a felismerés ezt miért is nem tudja megtenni. Kegyetlen dolog Bandinak kettesben maradni saját elméjével. Az az irdatlan sok ellentmondásos érzelem, civódás és a puszta tudat, hogy tisztában van a sorsának végével, mindaz amiről beszéltünk. Most tényleg, csoda hát, hogy ez a gyerek cigizik meg parkourködik? Francokat, addig jó míg menni tud és levezeti a felgyülemlett adrenalint és nem kell hallani az agyában üvöltöző hangokat amik a sajátjai, és mégis annak a szőke idiótának a hangján szólnak.
És én is ezt a hangot hallottam a dőltbetűknél, a mosolyom hasonlóan keserédes volt, hisz ez tök jó, hallom a karakter hangját. Vagy várjunk? Mégse.
„Élünk? Meghalunk? Új jövő, vagy betonplaccs?
Néha önmagát is megijeszti, mennyire nem érdekli már.”
Ezt mégis ki kellett emelnem, olyan szépen foglalja magába Klón időugrásának esszenciáját. Magában hordozza azt az enyhe szuicidiumot ami a jövőt ismerő jelleméből adódik.
Emiatt totálisan megéri csinálnom a karaktertáblákat, hogyha fel is jelent a galambrendőrség, akkor se hagyom abba, ha máskor is ilyen csodálatos pillanatképekkel fogsz megajándékozni minket.
Eh, amint elküldöm, találkozunk chatszobán, most mit köszöngessek?
MoonlighTie: Ez a csíra szégyelli is magát rendesen, de bőszen mutogat minden meg mindenki másra, hogy nem hagyják élni, írni és levegőhöz jutni, de ne higgy neki, csak a lustaságát próbálja így eltussolni. :D De köszönöm, hogy írtál <3
VálaszTörlésEva Reyklani: Ennyire még nem örültem annak, hogy valaki utál, de tőled szeretem ezt hallani :D
Amúgy meg az olvasó vidámsága nem történetfüggő, én csak boldog vagyok, ha sikerült megadnom a kellő lendületet és adrenalinlöketet ezzel a kis szösszel, és igazából szeretnék is még ilyen enyhén - nagyon- poszt-apokaliptikus helyeken navigálgatni karaktereket, Klónt főleg, mert rájöttem, hogy nagyon is beleillik a koncepcióba a kis világvégi túlélő badass szívemszottya.
Ui.: A fülem sem finom, én se vagyok az, talán csokival elmegyek, de békén hagysz :D
A 12 Monkeys-zal meg nyúzzál még, és egyszer megnézem, ígérem
Andy Collins: Oké, akkor most te és MoonlightTie megbeszélitek, hogy csíra vagy szmötyi leszek. Így is túl sok nevem van, gyerekek, többet nem akarok felvenni :D
VálaszTörlésOké, de akkor neked most szmötyi leszek. Teljesen jogosan amúgy, én se tudom, hogy képzeltem, hogy ennyire eltűnök, egyszerűen hiába terveztem minden jót, semmi nem jött össze úgy, ahogy azt elgondoltam, épp ezért örültem már annak is, hogy ezt a párszáz szavas dolgot publikálásra méltónak ítéltem (Müzli hathatós segítségével).
Annak viszont nagyon is örülök, hogy ez legalább elnyerte a tetszésed, Klón mostanában nem annyira badass, mint egy Szirmai-génekkel rendelkező időutazó hasonmássrác megérdemelné, ezen valahogy javítani szeretnék.
Andyt üdvözli:
A Szmötyi, aki úgyszintén nagyon várja a BillGreg-sztorit, csak fél, hogy nem lesz elég Bill az a BillGreg.
Müzlim: Most válaszoljak erre, mikor úgyis ott a chatszoba?
VálaszTörlés… Hát miféle lelkiismereted lennék, ha nem tenném?
Szóóóóval:
Az egocentrizmus most teljesen jogos és megengedett, ha nem jössz el, ó Jávorom, nem tudom, mikor frissítettem volna legkorábban, de hé, itt vagy, szóval happinness van, szeretünk tégedet :D
Rátérve a ficre: nem tudom, ezt így megírtam-e már neked, de nekem egészen addig le se esett, hogy a zene mennyire hozzátapad a történethez és a sorokhoz, amíg a kommentedben rá nem mutattál erre.
Visszaolvastam most már teljesen egyben, zenére, és pontosan tudod, és tudja meg mindenki, hogy az önbizalmam sose volt a toppon, de itt konkrétan elsuttogtam egy „b+, zseni vagyok” mondatocskát, csakúgy ízlésesen.
Gonosz Klón meg ott szenved, ahol tud. Rendben, néha nem tehet róla, egyszerűen az agyába, a vérébe van kódolva a saját tragédiája, de néha csak így… Ember, mi az istent csinálsz.
Itt mondjuk pont nem önsajnáltat, ahogy mondod, egyszerűen csak… Megszólal a fejében egyszerre a múlt és a jövő, és ilyenkor nem nagyon van mit tenni, csupán annyit, hogy a jelenben megpróbáljuk kezelni a feszültséget.
… Ejj, de mélyek vagyunk ma.
Ui.: A galambrendőrségtől ne félj, leszereljük őket.